South Padre szigete

Most megkérlek hunyd be a szemed. Tudom, nem mindennapi kérés, de tedd csak meg. Képzeld el álmaid szigetét. Egy kis adag homok az óceán közepén. Semmi különleges tulajdonsággal nem kell rendelkeznie. Csak egy kis sziget, nem várhatsz tőle túl sokat. Minden egyszerű, de ugyanakkor tökéletes. És tudod, hogy itt minden megtörténhet. Minden álmod valóra válhat. Talán kicsit hiszel a csodában is. Hiszem a varázslat is körbelengi álmaid szigetét. Gyermekkorod kel életre e sohaország elveszett szigetén. Most viszont koncentrálj nagyon. Segítek egy kicsit. Viszont a munka nagy része rajtad múlik. A képzeleted határtalan. Nincs rossz válasz.

Első útmutató: vannak kis házak a part mentén. Ott laknak a helyiek. És képzelj oda pár amerikai nagyváros stílusulú építményt is. Rombolja az idillt, tudom, de tedd meg a kedvemért. Köszi. Valahogy én is kis faházakkal raknám körbe a helyet, de ez most nem az a sziget. Itt élet van, folyamatos zsongás. És ha mindezt elképzelted, akkor jön a part. Ahogy kilépsz az apartmanodból rögtön a hullámzó tenger fogad. A part tele van növenyekkel. Tiszta zöld. Pókok, rákok, medúzák, melyeket az óceám kisodort a partra. A homok fehér és jó meleg.

Milyen napszakot szeretnél? Reggel legyen, vagy pirkadat? Nem. Tudom, hogy neked is máson jár az eszed. Az alkonyat ilyen képekhez a megfelelő. Szóval a nap alig látszik a látóhatáron. Minden kezd elcsendesedni a parton. De te azért mégis hallasz valamit. Egy kis darázsduruzsulás, nem több. Ez a város, ez az élet jele, ami pár méterrel a hátad mögött csak most kezd élénkülni. Most hagyok egy kis időt, hogy mindezt elképzeld. Hunyd csak le szépen a szemed. Ne csalj, mert csak magad vered át. Tedd, amit mondok. Köszöntelek South Padren, az álmok szigetén!

És akkor egy kis személyes élménybeszámoló: a hétfőnk szabad volt, így eldöntötte a család, hogy menjünk el egy kicsit vakációzni erre a szigetre. Pénteken suli után mindent belehajigáltam egy sporttáskába és már indultunk is. Elég messze van tőlünk a sziget. Éjfélre értünk az apartmanunkhoz. Semmi energiám nem maradt, csak bezuhantam az ágyba. És aludtam van 10 órát biztosan.

Aztán másnap reggel elmentünk a Denny's nevű étterembe reggelizni. Elég finom kaják vannak ott, de valamiért a legtöbb vendégük az idősebb korosztályból van. Kb olyan, mintha az összes idős házaspár a Denny'sbe járna.

Megtudtam azt is, a sweet tea texasi nyelven jeges teát jelent, vagyis nem normális teát. Én rendeltem egy sweet teat, gondolva, hogy reggelire jó lesz egy kis tea, aztán kapok egy colahoz hasonlító valamit, ami ice tea. Majd rövid bevásárlás a helyi egyetlen kicsit használható üzletben, ami úgy festett mint a filmekben a lepukkadt helyek. Ugye mi kellett remdezzünk a kajat, ha apartmant béreltünk. Majd indultunk is a partra és ott töltöttük a délelőttöt. Délután elmentünk a helyi homokvárépítő kiállítás szerűségre. Ez nagyon látványos volt.

Elgondolkodtam, hogy nekem soha még egy híd sem jött össze, nem hogy ilyen remekművek. Ez a partszakasz teljes káosz volt, mert minden helyi oda volt tömörülve. Mexikói bódék, élő zenekar (persze Despacito, mi más is lehetne) és kaja mellett sokan ott töltötték az egész napot.

Mi elmentünk egy helyi szuvenírboltba, mert abból aztán rengeteg van. Mind ugyanolyan óriásiak és ugyanazt árulják. Elég gyanúsak voltak, hogy már évek óta a polcon állnak azok a termékek. De végül csak vettem egy polót emlékbe. Majd elmentünk vacsorázni a helyi állítólag legjobb mexikói étterembe. Csinos kis hely volt, az biztos és megvolt az a tengeri hangulata.

Akkora adag kajál adtak, hogy az háromnak elég lett volna. Három tányéron szolgálták fel csak az én menümet. És végre megkóstólhattam a híres piña coladat, ami eredetuleg egy alkoholos ital, de lersze nekem csak rum nélkül. Ananászos és kókuszos keverék. Szuperédes és nagyon nagyon finom volt<3

Vasárnap reggel újból lementünk a partra, de én csak olvastam a jó árnyékban, nekem a temger nagyon sósnak tűnt. Majd elmentünk egy delfinnéző kajóútra, amin alig láttunk delfineket. Valahogy elkerültük őket, de foghattam a kezembe élő halat, tengeri csillagot, ráját és még valami undi fekete halat, ami ugy festett, mint egy rossz állagú slime. Utána végigkocsikáztunk a szigeten, mert az egész egy hosszú nyúlvány, aminek a közepéről látszik mindekét oldalon a part. Majd este olasz étteremben vacsoráztunk, ahol a kelner nem értett angolul, de próbált úgy tenni, mintha értene. Viccesek az ilyen szituációk. A pizzájuk és a cheesecake viszont szupi volt.

Aztán sétáltunk még egyet a parton, majd otthon megnéztük az Enchanted c. filmet, ami sok Disney és egy kis valóság keveréka. Egyik legfurább film, amit valaha megnéztem.

Hétfő reggel felkeltem korán és a balkonunkról néztem végig a napfelkeltét. Keletre nézett az apartman, így a kilátás egyszerűen csodálatos volt. Aztán meg hazaindultunk, tele élményekkel és várva a wifire, hogy ezt veletek megoszthassam.

Írj be üzenetet...