Hálaadás Daviséknél

És akkor beszéljünk a Hálaadásról egy kicsit, avagy Thanksgivingről, amiről az európaiak annyit tudnak, hogy pulykaszezon. És ezzel a lényeg le is van fedve végül is :)) Csak viccelek. Ennél sokkal több van a háttérbe, de erre maga az amerikai polgár sem nagyon tud mit szólni. Először is azomban leszögezném, hogy a hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az évek során azonban ez a hálaadás kicsit más iránzba ment át. Ma célja szerintem annál meghatóbb. Adj hálát a családodért, a barátaidért a szerettediért, mindenért, amid van. A csodálatos és önmagában egyedülálló személyekért, akik színessé teszik az egyhangú, kilátástalan rutint.

És akkor a mi ünneplésünk, ahogy azt a címben is sugalltam. A gyerekek vakációt kapnak ilyenkor, az őszi vakációt, így volt rendesen idő előkészülni az ünnepre. Mindig november harmadik csütörtöke a Hálaadás. Kedden anyukám testvéréhez mentünk pie-t, pitét készíteni. Ilyenkor ez a hagyomanyos vacsora elemi részét képviseli, így mi sem hagyhattuk ki. És az üzleti pie nem ugyanaz, csak tisztázás képpen. A pumpkin pie a legelterjedtebb, mert döblec szezon van, de legyél túl naív. Nem eredeti döblecből készítettük a pitét, hanem konzerves keverékből. Azért a háziasság is csak bizonyos józan határok között zajlik. Először gyújtunk tésztát, majd ezt kinyújtva nagyon vékonyra egy mely tálba tettük és tokéletesen körbevágtuk. A szélét körbenyomkodtuk a villával és egy nagyon rövid időre a lerbe tettük. Körbe elkészítettük a döbleces, fahéjas krémet/folyadékot, amit beleöntöttünk a közepébe, és vissza a sütőbe. Majd Terry meglepett minket egy kis házi karamellás popcornnal is, ami szenzaciós dolog, csak ráragad a fogadira ha forrón eszed és sebészi beavatkozás kell, hogy te azt onnan leszedd. Megéri a szenvedést.

Aztán Hálaadás napján kidíszítettük a lakást a karácsonyi dekorációval, mert ez a helyi szokáshoz tartozik, de számomra nagyon nagyon fura volt fát díszíteni Szenteste előtt egy hónappal. Ráadásul mű fenyőt. De azt meg kell hagyni, hogy lélegzetelállítóan fest a lakás belülről a díszekkel és a girlandokkal, gyertyákkal, diótörőkkel, fényekkel meg zoknikkal a kandalló felett. Sokszor megállok egy percre és őszintén elcsodálkozok az egész szépségén. De térjünk vissza a Hálaadáshoz. Vettünk egy teljes nagy pulykát és megkészítettük, mellé stuffinggal, ami töltetet jelent, de modernebb változatban már nem teszik a pulykába, csak mellé készítik körítésnek. Kenyérdarabok egy leveses mártásba beletéve egy rövid időre. Ami pedig még szintén különleges volt, az a merişoareból készült zselés íz szerűség. Bocs, de halvány fogalmam sincs, hogy a merişoare mi magyarul. Nem túl édes, pont kenyérre kenhető dzsem, és nekem nagyon ízlett. Ez volt tehát a kora esteebéd.

Utána elmentünk a moziba a Justice Leguera, ami nem volt rossz, de sokat segített volna, ha megnézem a Wonderwomanen kívül Batmant, Supermant, Flasht stb. Végül este hazamenve megettük a piet és Disneyvel zártuk a napot. Mivel az én családom hozzátartozói mind Utahban laknak mi csak anyu testvérével és az ő férjével ünnepeltünk.

---

Végül, de nem utolsó sorban Balck Friday meg Cyber Monday. Nagy árleszállítások és karácsonyi őrület kezdete. Aki jobban ismer, az tudja, hogy ezt én semmi pénzért ki nem hagytam volna. Ha vásárolni lehet én megyek :)) Viszont itt hiba csúszott a brilliáns tervembe. Mivel ennyi emberrel még én sem találkoztam. A leárazások már Hálaadás napján megkezdődtek és tartanak egészen hétfőig, Cyber Mondayig. Hétfőn csak online, de ott aztán nagyon beindul a bussiness. Így én is kihasználtam ezt a hétvégét és a kívámság listáról kihúztam pár sort ezzel egy időben. Kylie cosmetics rúzs, Mickey-s poló, bőrdzseki stb.

A sponzoroknak otthonról pedig köszönöm mindezt, nem győzöm elégszer hangsúlyozni. Ugye a blognak is azt a címet adtam, hogy wonderland, és higyjétek el nekem, ez így igaz is. Mielőtt azonban lezárnám ezt a bejegyzést, szeretnék én is hálát adni a családomért, akik a háttérből támogatnak, a nagyszüleimnek, akik imádkoznak értem, Julikának, ha olvaspd ezt, akkor tudd, hogy a rendszeres telefonhívások számomra sokat jelentenek. És köszönöm minden őszinte barátomnak, akik nem tettek le rólam, nem felejtettek el keresni és rendszeresen írnak, vagy snapelnek, vagy csak a tesómnál rákérdeznek, hogy megvagyok-e még. Zsófi, Eszter, Brigi, Brigitta, Kata, Noémi, Evelin, Emi, Anna, Szabi és mindenki más is. Köszönöm nektek, hogy vagytok